Nagyon fontos dolog tisztázni, milyen költségeket számolhat el a vállalkozás? Az elszámolható költségek különböznek a társas és az egyéni vállalkozások esetén, ezért külön bejegyzésben fogom tárgyalni az egyéni vállalkozókat. Az egyéni vállalkozások esetén ki kell emelni, hogy az egyéni vállalkozó és a magánszemély nehezen különül el, ezért még nagyobb jelentősége van annak, hogy
szeparáljuk el a magánszemély és a vállalkozás költségeit. Az elszámolhatóság kereteit az arra vonatkozó adótörvények adják meg, ami egyéni vállalkozók esetén az SZJA, társas vállalkozások és egyszemélyes kft. eseté pedig az TAO illetve KIVA törvény.
Általánosságban azt mondhatjuk, olyan költség számlákat lehet befogadni, amely a vállalkozás tevékenységével kapcsolatban felmerülnek fel. De melyek lehetnek ezek? Ezt elsősorban a vállalkozás tevékenysége határozza meg. Előfordulhat, hogy az egyik cég esetében luxusnak számít az, amely nélkül egy másik vállalkozás nem tud működni.
1. Az elszámolható költségek köre
Sokféle csoportosítás létezhet, én a számviteli kimutatásokban használt leggyakoribb formát
mutatom be, a teljesség igénye nélkül:
- anyag beszerzés és áru beszerzés költségei szállítási költségekkel
- a vállalkozás rezsi számlái (áram, víz, gáz)
- munkaruházat
- irodaszer költségek és nyomtatványok
- a vállalkozás által igénybe vett és egyéb szolgáltatások: ingatlanok, gépek, járművek és berendezések bérleti díjai, karbantartási költségek, marketing és reklám költségek, oktatási költségek, előfizetési díjak, könyvelési és ügyvédi díjak, takarítás, biztosítási és bankköltségek
- Dolgozók bérei, juttatásai és ezzel kapcsolatban a munkáltatót terhelő adók, járulékok (bruttó bér, szép kártya, kiküldetési díjak, napi díjak, útiköltség térítések stb.)
- Több évig használt eszközök (pl. berendezések, felszerelések, gépek, járművel) kopása, avulása, amit értékcsökkenési leírásnak nevezünk
- vállalkozás által egyéb, nem bérhez kapcsolódó díjak, adók (pl helyi iparűzési adó, gépjármű adó, cégautó adó, környezetvédelmi termékdíj stb.)
A beszerzésekről, szolgáltatások igénybe vételéről a vállalkozásnak az ő nevére szóló bizonylattal/számlával kell rendelkeznie, ahhoz, hogy a költség elszámolható legyen. A számla egyidejűleg az beszerzés származását is bizonyítja. Az Áfa törvény további kritériumokat is támaszt a számlák befogadhatóságával kapcsolatban: a felek közötti gazdasági esemény megtörténtét aláírt
dokumentációval is bizonyítani kell. Amennyiben valamit vásárolunk, szükség van mindkét fél által aláírt szállítólevélre, szolgáltatás igénybe vétel esetén pedig munkalapra vagy egyéb teljesítésigazolásra, amelyet mindkét fél elismer. Nagyon fontos az is, hogy arról a gazdasági eseményről és olyan ütemezésben kell számlát kiállítani, amit a megrendelő vagy a szerződés tartalmaz.
2. Adóvonzattal is járó, elszámolható költségek
Az ide vonatkozó törvények – mint ahogy a bevezetőben is írtam- kizárólag a vállalkozás érdekében felmerült költségeket engedik elszámolni, plusz adóteherrel jár, ahol a magánhasználat is felmerül. A társas vállalkozásokban elszámolható a telefon és internet költsége. Az előbbi esetben feltételezik,
hogy mind üzleti, mind pedig magáncélra használják, így ha a magánhasználatot a munkavállalók felé nem számlázzák ki, akkor számolni kell annak adóvonzatával. (személyi jövedelemadó 15%, illetve 13%-os szociális hozzájárulási adót vonhat maga után.) Érdekes kérdést von maga után a céges gépjárművek használata is. Amennyiben vállalkozásunk személygépkocsit vásárol, elszámolhatja az ezzel kapcsolatos költségeket, úgy, mint üzemanyag,
karbantartás, az autó kopása, avulása (értékcsökkenési leírás), ha megfizeti a vételt követő hónaptól a cégautó adót. Ez a szabály nem vonatkozik a teherautókra. A gépkocsival kapcsolatos költségek tervezésekor az Áfával is számolni kell, hiszen az a személygépkocsik esetén az áfa tiltás alá esik,
vagyis a költséget növeli.
Ha azonban az autót lízingeljük, akkor annak adóvonzata illetve az áfa levonhatósága/ tilalma attól függ, milyen fajta lízing keretében használjuk azt. Ebbe a témában jelenleg ugyancsak nem merülök el, hiszen mind számviteli, mind adóvonzata tekintetében önálló bejegyzést lehet róla írni.
Meg kell említeni az üzleti utazásokat, kiküldetéseket is. A szállásdíj és utazási költség (saját gépjármű Szja törvény szerinti üzemanyag norma és km díj függvényében) elszámolható költség, ha azonban a dolgozó éttermi számlát hoz, az Szja törvény szerint adót kell utána fizetni. Az éttermi számlákra minden esetben az áfa törvény szerint levonási tilalom vonatkozik, és reprezentáció esetén
(üzleti vendéglátás) azt is vizsgálni kell, hogy a költség a forgalom növelése, vagyis a vállalkozás érdekében merült-e fel.
A dolgozók részére is adható számos juttatás, kezdve az útiköltség térítéstől, Szép kártyán keresztül egészen a szemüvegtérítésig. Azonban minden esetben el kell olvasni az Szja törvény adott juttatásra vonatkozó rendelkezéseit, a fentiek milyen körülmények között, mekkora összegig adhatóak adómentesen vagy kedvezményes adózással.
3. Nem elszámolható költségek
A nem elszámolható költségekről (nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek) a Tao törvény 3. számú mellékletének A) része rendelkezik. Amennyiben ezek a ráfordítások egy adott vállalkozásnál felmerülnek, akkor ezekkel az adóalapot növelni kell. Adóhatósági revízió során pedig biztosak
lehetünk benne, hogy tartalmukat, dokumentációjukat az adóhatóság vizsgálni fogja, vagyis adókockázatot rejtenek magukban. Ugyanígy vizsgálni fogják, hogy a beszerzésekkel nem léptük-e túl az ésszerű gazdálkodás kereteit, vagyis szükség volt-e adott beszerzésre és olyan értékben, mint ahogy az történt. (pl drága, márkás ruházati cikkek beszerzése outletből, márkaboltokból
munkaruházat gyanánt.)
A legtipikusabb példák ebben a kategóriában:
- 200 ezer Ft értéket meghaladó szolgáltatás igénybe vétele, különösen, ha ellentétes az ésszerű gazdálkodás körülményeivel
- hiányzó eszközök könyv szerinti értéke, különösen, ha megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel
- selejt könyv szerinti értéke, ha nincs megfelelően dokumentálva
- bíróság előtt nem érvényesíthető elévült követelés miatti ráfordítás
- adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül átadott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz (kivéve közhasznú alapítványnak adott), térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség ráfordításként elszámolt összege
Összefoglalva tehát elszámolható költségeinket elsősorban vállalkozásunk tevékenysége határozza meg vagyis befogadhatjuk azokat a számlákat, amelyek bevételszerző tevékenységünkkel kapcsolatosak – az ésszerűség keretein belül. Azt, hogy adott beszerzés, vagy szolgáltatás igénybe vétele megtörtént, minden esetben megfelelően dokumentálni kell, bizonyítani annak
megvalósulását és azt is, az valóban és olyan mértékben szükséges volt a vállalkozási tevékenység folytatásához.
Comentários