Mindenki előtt nagyon ismerős a kép, mikor készül az éves beszámoló és még az utolsó hetekben is törpölünk rajta, hogy kellene kevesebb adót fizetni? Természetesen ezt nem lehet pusztán a beszámoló készítés időszakára hagyni, ezzel folyamatosan foglalkozni kell, legalábbis, amikor már körvonalazódik az eredmény. De azért vannak olyan döntések, amelyeket még most sem késő meghozni….
Ez a bejegyzés csupán információs jellegű, gondolatébresztő és nem teljes körű.
A legtipikusabb példákat igyekszem egy csokorba gyűjteni.
A társasági adó számításánál a vállalkozás adózás előtti eredményéből indulunk ki, ezt kell módosítani növelő illetve csökkentő tételekkel. Ebben a blog bejegyzésben bár rendkívül fontos, mégsem azzal szeretnék foglalkozni, mik azok a tételek, amelyek növelik az adózás előtti eredményt, hanem arra szeretnék kitérni, melyek azok, amelyekkel csökkenteni lehet.
Az adó összegét egyrészt csökkenthetjük
- az adóalap csökkentésével (fent említett csökkentő tétel)
- adókedvezményekkel
Ebben a bejegyzésben egyenlőre csak az adóalap csökkentésekkel foglalkozom.
1. Az adóalap csökkentő tételek
1.1. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmények
Ezek azok a kedvezmények, amelyek nem a beszámoló készítés időszakában realizálódnak. Igénybe vételük tudatos döntést igényelt a tárgyév folyamán. A csökkentés lehetőségének számbavétele azonban mégis ilyenkor történik meg, hiszen ilyenkor számoljuk össze, pontosan kik után és mennyi csökkentést tudunk igénybe venni. Ezért is kapott helyet ebben a bejegyzésben. De akkor lássuk, miről is van itt szó:
*Figyelem, kötelezően de minimis támogatás!
A létszámnövekedés kedvezményét csak akkor szabad igénybe venni, ha folyamatosan tud a vállalkozás nőni, a létszám csökkenés szankciót von maga után.
1.2. A beruházáshoz kapcsolódó kedvezmények
Ez az a témakör, amely a legtöbbször foglalkoztat bennünket. Ha én beruházást valósítok meg, tudom ezzel az adómat csökkenteni? Léteznek adóalap csökkentő tételek, amelyek végigkísérhetik a beruházást egészen a beruházás gondolatától a megvalósítást követésig. Az a jó hír, hogy egy beruházásra egyidejűleg több adóalap csökkentés, illetve adókedvezmény is igénybe vehető, ám ismerni kell a szabályokat az egymás mellett is alkalmazható ilyen jellegű tételekről.
Ez az a témakör, amelyről tényleg lehet és kell is a beszámoló készítés időszakában döntést hozni, melyik kedvezményt alkalmazzam, hogy a lehető legjobban járjak? A törvény lehetőséget biztosít de minimis támogatások igénybe vételére is, amelyen belül vannak kötelezően illetve választhatóan
igénybe vehető támogatások. Érdemes végig gondolni, a kötelezőkön túlmenően, mit szeretnénk ebben a körben igénybe venni, hiszen ezeknek keretösszegét is be kell tartani.
A leggyakrabban igénybe vehető, beruházáshoz kapcsolódó adóalap kedvezmények:
Fejlesztési tartalék esetén feloldásnak nem feltétele a beruházás üzembe helyezése, több évig tartó beruházásra is igénybe vehető, akkor és olyan mértékben, ahogyan a beruházást elszámolják.
A fejlesztési tartalék felhasználható:
- beruházásra (nem kitétel, hogy új legyen, használt eszköz beszerzésre is felhasználható)
- beruházási hitelt terhelő kamatra az aktiválásig
- bérelt eszközön végzett beruházásokra
- lízingelt tárgyi eszközökre
A KKV beruházási kedvezmény a beruházás évében vehető igénybe, nincs azzal összefüggésben, hogy az aktiválás megtörtént-e. Előfordulhat, hogy a beruházás évekig elhúzódik; ekkor is érvényesíthető, de feltétel, hogy az igénybe vételt követő negyedik adóév végéig a beruházást használatba kell venni. A Kkv beruházási adóalap kedvezménynél tehát megjelenik az aktiválási kötelezettség (kivéve: elháríthatatlan külső ok), amely a fejlesztési tartaléknál nem volt feltétel (csak a beruházás megvalósítása).
1.3. Támogatásokhoz kapcsolódó kedvezmények
A foglalkoztatáshoz hasonlóan ez a csoport is csak gondolat ébresztés szintjén került be a blog bejegyzésbe, hiszen az adóév folyamán befizetett támogatások alapján lehet ezt az adóalap csökkentőt igénybe venni.
Az adó alapja csökkenthető a visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatásokra vonatkozóan akkor, ha azt a következő szervezetek kapják:
Ezek a kedvezmények együttesen az adózás előtti eredményig vehetők igénybe.
1.4. Veszteség leírás
Ha az adóalap bármely adóévben negatív volt, akkor az adózó a követő öt adóévben döntése alapján és meghatározott feltételekkel csökkentheti a korábbi veszteséggel az adóalapját. A veszteség elhatárolás felső korlátja az adóévben a veszteség elhatárolás nélkül kiszámított adóalap 50%-a. A veszteség felhasználása tehát az utolsó módosító tétel, amit a társasági adó számításakor figyelembe
vehetünk. A veszteség felhasználásáról érdemes évről évre nyilvántartást vezetni, hogy nyomon lehessen követni, pontosan mennyi veszteséget és meddig tudunk igénybe venni adóalap csökkenéseként.
1.5 Értékvesztés visszaírása, behajhatatlan követelés
A követelésekre a Számviteli törvény és annak vállalatra történő leképezése, a számviteli politika alapján értékvesztést kell elszámolni illetve az elszámolt értékvesztést vissza kell írni, ha annak feltételei teljesülnek. Az értékvesztés elszámolása a Társasági adó törvény szerint növelő tétel, ebből következően azonban a visszaírt értékvesztés a visszaírás adóévében csökkentő tételnek minősül. Amennyiben egy korábban követelés behajtatatlanná válik, akkor a behajtatlanságra hivatkozva az adóalapot a követelés értékével lehet csökkenteni, de csak a korábban elszámolt értékvesztés mértékéig.
Nagyon fontos tehát megjegyezni, hogy adóalapot csökkenteni akkor lehet, ha korábban az értékvesztéssel adóalap növelése megtörtént. A behajtatlanság tényét dokumentumokkal alá kell támasztani.
1.6. Kapott osztalék
Az adózás előtti eredményt csökkenti a kapott, járó osztalék címén adóévben elszámolt bevétel is, azzal a kivétellel, ha azt az osztalékot fizető ráfordításként számolja el. Ez azonban csak is külföldi személy lehet, hiszen a magyar szabályok szerint ez nem lehetséges.
Ezt a bejegyzést csupán gondolat ébresztőnek szántam, véleményem szerint mik azok a tételek, amelyeket érdemes megvizsgálni az adóbevallás elkészítése előtt. Ahogyan fent is írtam, a felsorolás nem teljes körű, a tapasztalataim szerint leggyakrabban előforduló tételeket emeltem ki. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az adóalap módosító tételekhez kapcsolódó dokumentációkat össze kell gyűjteni, hiszen a módosító tételeket, jogosultságokat alá kell támasztani.
A dokumentáció egyes esetekben lehet kalkuláció (pl fejlesztési tartalék), számlák összegyűjtése (pl KKV beruházási kedvezmény), munkaügyi nyilvántartások (foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmények) illetve szerződések, igazolások (támogatások elszámolása)
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése van, vagy szeretne szakemberrel konzultálni, kérem, keresse a www.annaconsulting.hu honlapot
Kommentare