Bizonylat kiállítás és befogadás
A vállalkozás alakulását követően számos dolgot egyeztetni kell, ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen a kezdés. Talán az első és legfontosabb, arról megegyezni, milyen bizonylatot kell a tevékenységről kiállítani illetve milyen bizonylatokat számolhat el.
Számla vagy nyugta?
A tevékenységekről kiállíthatunk számlát illetve nyugtát. Nyugtát abban az esetben lehet kiállítani, ha nem vagy kötelezve számla kibocsájtásra. Erre akkor kerülhet sor, ha a vevő nem adóalany, az ellenértéket teljesítésig megtéríti (900.000 Ft ellenértékig) illetve a vevő a számla kibocsájtását nem kéri Tőled.
Minden más esetben számlát kell kiállítani. Különösen igaz ez, ha úgy döntesz alapításkor, hogy belépsz az áfa körbe, akkor kötelességed valamennyi értékesítésről számlát kiállítani.
Az online adatszolgáltatás
Magyarország élen jár adózási digitalizációban, elsők között vezette be többek között az online adatszolgáltatást a számlázással kapcsolatosan, ami sok európai országban még csak tervként szerepel. Az online adatszolgáltatás azt jelenti, hogy a kiállított számlák adatait elektronikusan a NAV-hoz továbbítani kell. Ez azonban nem feltétlen jelent plusz feladatot adózókra nézve, hiszen a ma használatos számlázó programok bizonyos beállításokat követően alkalmasak ennek a feladatnak az ellátására. Az adózónak tehát nincs más feladata,
mint szoftvert választani és azt bekapcsoltatni a NAV online számla rendszerébe.
Ezzel kapcsolatban természetesen gyűjthet tapasztalatokat, de kikérheti szakember (könyvelő, adótanácsadó) segítségét is. Vannak olyan számlázó programok, amelyeknek használata adott bizonylat szám felett díjköteles, de léteznek díjmentes szoftverek is. Amennyiben a vállalkozás számlaadásra kötelezett (nyugtákra még nem vezették be teljes körűen), akkor az online adatszolgáltatási kötelezettségnek is eleget kell tennie.
A nem megfelelő online adatszolgáltatás adókockázatot hordoz magában, hiszen:
- a NAV összefuttatja az adatszolgáltatásban lévő információkat a vállalkozás vevőinek áfa bevallásaival (az Áfa bevallásokban tételesen kell jelenteni adott időszak alatti beszerzésekről/ igénybe vett szolgáltatásokról kiállított számlák adatait)
- a NAV meg becsüli az adatszolgáltatásból a vállalkozás bevételét ezt pedig összeveti a vállalkozás más adóbevallásában szolgáltatott adatokkal Az adatszolgáltatási kötelezettség valamennyi, a vállalkozás által kiállított számlára
vonatkozik, akár belföldre, akár külföldre történik a termékértékesítés/ szolgáltatásnyújtás.
A számla kiállítása
A fentieken túlmenően természetesen azt is meg kell beszélni, mikor, milyen fajta számlát kell kiállítani illetve milyen adatoknak kell a számlákon szerepelni. Az adózónak azonban a következőkkel tisztában kell lennie:
- milyen pénznemben kell a számlát kiállítania
- mikor, milyen számlát kell kiállítania
- milyen adattartalommal kell a számlát kiállítania
A számlákat forintban illetve devizában is ki lehet állítani. Devizában kiállított számlára nem csak akkor lehet gondolni, ha a vállalkozás külföldre értékesít, magyar partnerrel is történhet olyan megállapodás, hogy devizában állapítják meg egymással szemben az eladási árat.
A számláknak több fajtája lehet az ügyféllel történt megegyezés szerint illetve hiba esetén:
- proforma számla/ díjbekérő
- előleg számla
- stornó/helyesbítő számla
- végszámla
Ennek részleteibe most nem merülök el, ez külön bejegyzés témája lesz. A számla adattartamáról pedig az Áfa törvény 169.paragrafusa rendelkezik. A számlázó program által kiállított számlák rovatai természetesen a törvénynek megfelelnek, a vállalkozónak inkább azt kell tudnia, melyik rovatba pontosan milyen adatot kell megadnia illetve milyen speciális megnevezést kell feltüntetni a számlán. Ezek természetesen függnek a vállalkozás tevékenységétől, választott adózási módtól (pl alanyi mentesség, pénzforgalmi Áfa stb., Közösségen belüli ügyletek jelölése, belföldi fordított adózás stb.). Ezek mind-mind azok a tényezők, amelyeket a tevékenység megkezdése illetve számlázás előtt egyeztetni kell a könyvelővel.
Fontos azt is tudni, hogy a számla kiállítására akkor kerülhet sor, ha a munka
elvégzését/ termék átvételét a vevő elismerte és ennek tényét megfelelő bizonylattal (teljesítésigazolással/ szállítólevéllel) alátámasztották. A munka elvégzését pedig ajánlat tételnek, megrendelésnek/szerződéskötésnek kell megelőznie, a számlázás ütemezése, a számla végösszege és a számlán szereplő megnevezés az elvégzett munkára kell vonatkozzon.
Mi a helyzet a bejövő számlákkal?
Általában kérdésként merül fel, szükség van-e a bejövő számlák gyűjtésére? Van olyan adózási mód (pl KATA, átalányadózás), amelyek esetén nem volna szükség erre, ám abban a pillanatban, hogy valaki áfa körös lesz, már megdől ez az elmélet. Hasonlóan szükség lehet számlák megőrzésére a helyi iparűzési adó számítása miatt is. Úgy gondolom, a bejövő számlák gyűjtése alól valamilyen formában senki sem mentesül. Kérdés azonban az, milyen tartalommal fogadhatok be számlát? Az első és legfontosabb szabály – amit az előző részben is le lehetett volna írni – a vállalkozásunk pontos adatainak feltüntetésével. Valahányszor vásárolunk valamit, mindig nézzük meg, vállalkozásunk neve úgy szerepel-e a számlán, ahogy be van jegyezve, jól tüntették-e fel a székhelyet, szerepel-e a számlán az adószámunk. A számlát ugyanis csak is kizárólag ebben az esetben lehet befogadni, elszámolni és ami még ennél is fontosabb az áfa
tekintetében az adólevonási jogot gyakorolni.
A kezdeti megbeszélés tárgya kell legyen a könyvelővel, adótanácsadóval az is, miről hozhatok számlákat. Ez elsősorban a vállalkozás tevékenységi körétől függ. Általánosságban szólva azokról beszerzésekről/ szolgáltatásokról hozhatok számlákat, amely ahhoz kellettek, hogy a tevékenységemet végezni tudjam. Ez nem csupán a vállalkozás főtevékenységével lehet kapcsolatos, minden olyan dologgal, amelyet a vállalkozás érdekében végeztek.
Comentarios