Személyes tapasztalataim alapján sajnos számtalanszor előfordul, hogy az ügyfél elmegy az ügyvédhez, bejegyezteti vállalkozását, ezzel az ügyintézés abba is marad. Az ügyfél ugyanis nem tud arról, hogy további bejelentési illetve bevallási kötelezettségek terhelik még akkor is, ha a bejegyzés utáni első hónapok eseménytelenül telnek.
Az előző részben az egyéni vállalkozás létrehozásáról volt szó, most akkor essék szó a társas vállalkozásokról is. A címben azért szerepel ez a két forma, mert tapasztalataim alapján ezek a leggyakoribbak.
Az előző bejegyzéshez képest nagy különbség, hogy ezeket a társaságokat már nem tudjuk mi magunk megalapítani, hanem ahhoz ügyvéd és cégbejegyzés szükséges. A különböző társasági formáknak más-más előnyei és hátrányai is lehetnek, először ezeket tekintsük át.
A betéti társaság viszonylag olcsón alapítható társasági forma, hiszen nincsen minimális tőkeszükséglet a részére előírva. Általánosságban véve akkor érdemes választani, ha több személy szeretne egy közös gazdasági társaságot létrehozni, vannak jó ötleteik, amelyért hajlandóak dolgozni, ezzel szemben nincs sok pénzük. Személyegyesítő vállalkozási forma. A betéti társaság tehát viszonylag kevés pénzzel és viszonylag egyszerűen alapítható.
Legfontosabb hátránya azonban, hogy a tagoknak dönteniük kell arról, ki lesz beltag illetve kültag. A beltagok felelőssége korlátlan és egyetemleges, tehát a társaság tartozásait a társaság vagyona nem fedezi, úgy a beltag magán vagyonával is felel. A másik hátrány, amit kiemelek, a korlátozott anyagi források. Mivel nincs minimális tőke megadva az alapítására, ez versenyképességére, vagyoni helyzetére és likviditási helyzetére is kihatással lehet.
Általában azt szokás mondani, ha azt szeretnéd, hogy komolyabban vegyenek, alapíts kft.-t! A minimális törzstőke 3 millió Ft, de ha többen alapítjátok, akkor több részre oszlik a törzstőke is. A másik jó hír pedig az, hogy a tagnak a törzsbetétjét nem kötelező az alapításig rendelkezésre bocsátani, ugyanis ezt jövőbeni osztalék terhére is lehet teljesíteni. A gazdasági forma előnye, hogy
itt minden tag korlátozott felelősséggel rendelkezik vagyoni hozzájárulása erejéig.
Az ügyvezető felelőssége lehet korlátlan a hitelezőknek okozott szándékos károkozás esetén. További előny az is, hogy tőkeerősebb, mint a betéti társaság, ezért több lehetőséget meg tud ragadni, versenyképesebbé válhat, a szaktudás diverzifikálódhat. Hátránya pedig, hogy működése bonyolultabb, több tulajdonos esetén közösen kell dönteni, vagyis az egyéni érdekek háttérbe szorulhatnak.
Bár nem társas vállalkozás, de essék szó a leggyakoribb egyszemélyes formáról is. Ha nincs kivel illetve nem szeretnénk másokkal gazdasági társaságot alapítani, ezt egyszemélyes formában is megtehetjük. Egyszemélyes bt. nem létezik ugyan, de egyszemélyes kft. igen. Ennek induló tőkéje a hagyományos kft-hez hasonlóan ugyanúgy 3 millió Ft, az egyedüli tag eddig a vagyoni hozzájárulásig felel. Ilyenkor minden döntés az egyedüli tagé, osztalék felvételre természetesen egyedül jogosult, tevékenységét végezheti munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban is, bár erre külön ki kell térni.
A vállalkozások indítása hasonlóképpen történik; valamennyi esetben ügyvédhez kell fordulni.
Előtte persze döntést kell hozni a teljesség igénye nélkül a következőkről:
- Pontosan mivel szeretnétek foglalkozni, kell-e ahhoz valami engedély, szükséges-e bejelentést tenni? Elsősorban társas vállalkozásokról van szó, ezért több a lehetőség a szaktudás tekintetében, annak függvényében, a tagok milyen végzettséggel rendelkeznek.
- Hol lesz az alakuló gazdaság székhelye, lesz-e telephelye?
- Be szeretne-e lépni áfa körbe vagy mentességet választ? Választ-e különös adózási módot?
Szüksége van-e közösségi adószámra?
- Ki jogviszonyban fog tevékenykedni a vállalkozásban? (Különös tekintettel az ügyvezetőre)
- Milyen adózási módot választunk a nyereségadó tekintetében (KIVA, Tao)?
Az áfával kapcsolatos kérdések azért fontosak, mert a vállalkozás adószámának formáját befolyásolják.
A szükséges dokumentációkat az ügyvéd továbbítja a cégbíróságra, ahol a társaságot bejegyzik, a NAV pedig az adószámot is megállapítja. Egyidejűleg sor kerül a vállalati bankszámla megnyitására is.
Könyvelőre, adótanácsadóra már a fentiek miatt is szükség van, hiszen az ügyfélnek tisztában kell lennie az egyes adózási fogalmakkal ahhoz, hogy dönteni tudjon. Az alapítás azonban még nem zárul le ezekkel a feladatokkal, hiszen rendezni kell a biztosítási jogviszonyokat a NAV felé illetve vannak olyan adatok, amelyek nem jutnak el a NAV-hoz a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg (pl. további, Cégbírósághoz be nem jelentett telephelyek, iratmegőrzés helye, kapcsolt vállalkozás adatai stb.). Emellett mind az egyéni, mit az itt felsorolt gazdasági formák esetén önkormányzati illetve kamarai
bejelentés is szükséges.
Comments